Hatékony kommunikáció

Még 1996-ban, a World Carp Academy-n tanultam a hatékony kommunikáció technikáját. Tudom, hogy ez nem túl megkülönböztető, egyedi név; mégis, ez a neve. :)

Mire jó?
Érzelmekkel telített helyzetetek, elsősorban párkapcsolati helyzetek megbeszélésére, feloldására.

Miért van rá szükség?
Amikor két ember között érzelmi feszültség, neheztelés van, nehéz úgy beszélni egymással, hogy

• előkerüljön a valódi probléma, ne általánosítva beszéljünk ('mert te mindig'),
• a felek megértsék a másiknak a problémáját,
• a felek átérezzék a másiknak a problémáját,
• mindezt úgy, hogy a beszélgetés ne menjen át kölcsönös vádaskodásba, sértődésbe.

A hatékony kommunikáció az ilyen helyzetben egy keretet ad a gondolatok és érzelmek valódi és hatékony cseréjéhez.

Mi nem a hatékony kommunikáció?
A hatékony kommunikáció nem az intellektus gyakorlata. Célja nem az, hogy intellektuális, elméleti vitát folytassunk.

A hatékony kommunikáció nem a sérelmek hiánytalan és részletes felsorolása. Noha az érzelmek is részt vesznek benne, a kommunikáció maga a két ember érzelmeinek és gondolkodásának az egységére irányul.

Hogyan működik?
A beszélgetésnek egy mind a két fél által ismert és elfogadott kerete van. A keret célja, hogy a fent leírt szempontok meglegyenek, azaz valódi, érzelmekkel átitatott, de nem elszabadult kommunikáció jöjjön létre, amely a két ember egységét teremti meg.

A keret elemei:

1. Elkezdés
2. Probléma bemutatása
3. Probléma pontosítása
4. Racionalizálás
5. Érzelmi visszatükrözés

Elkezdés
A beszélgetéshez két ember szükséges. A hatékony kommunikáció azzal kezdődik, hogy megtisztítjuk a terepet. Az egyik fél, aki kezdeményezi a beszélgetést, megkérdezi társát: "Rám tudod szánni az osztatlan figyelmedet 20 percig?" -- akár pont ezzel a mondattal, ez idővel már magában létrehozza a kommunikációhoz szükséges légkört. Nem feltétlen húsz perc, amennyit reálisnak gondolunk, lehet öt perc, de lehet két óra.

A másik fél gondolja végig, hogy valóban kész-e teljes figyelmét a beszélgetésre fordítani. Ha nem, beszéljenek meg egy másik időpontot.

Probléma bemutatása
A kezdeményező fél elmondja azt, mi bántja, mi az, ami rosszul esik neki. Irányelvek:

• Konkrét élmény - ne általánosítsunk. Ahelyett, hogy 'Sose figyelsz arra, hogy mit kérek tőled', fogalmazzunk pontosan: 'Ma reggel megkértelek, hogy fizesd be a csekkeket, de itthon hagytad mindet. Ez a héten harmadszor történt így'. Fogalmazzunk minél pontosabban, minél tényszerűbben.
  
• Tényszerűség - a probléma bemutatásánál legyünk tényszerűek, kerüljük a címkézést, az olyan fogalmazást, ami a mi értékelésünket foglalja magába. Nem kell érzelemmentesnek lenni, sőt, fontos, hogy a másik fél ne csak a gondolatok szintjén értse meg, amit mondunk, azonban a saját véleményünk, saját értelmezésünk nem feltétlen a valóság: 'Nem vitted el a csekkeket, mert utálsz postára menni, ezért inkább nekem hagyod." -- valóban ez az oka? Valóban így érez és gondol a másik? Nem biztos. Hagyjuk meg neki, hogy majd ő elmondja.
  
• Szeletelés - ne zúdítsuk rá az összes mondanivalónkat egy szusszra a másik félre. Mint látni fogjuk, a másik félnek mindazt, amit hallott, vissza kell adja a saját szavaival. Nem tud végtelen mennyiségű információt befogadni és feldolgozni.
  
• Hatás - a konkrét eseményen túl mondjuk el azt, hogy ez ránk hogyan hatott. Törekedjünk minél pontosabban megvilágítani azt, bennünk mi zajlik. Milyen érzelmi állapotba kerültünk? Az érzelmek feldolgozása a cél, ezért mindenképpen kerítsünk sort arra, hogy minél pontosabban éreztessük, min mentünk keresztül. Használjunk olyan szavakat, amelyek nem csak hozzávetőlegesen, hanem épp azt az állapotot írják le, ami a valóságnak megfelel. Pl. 'Ettől majd megőrültem' helyett 'Ettől ideges lettem, mert nem szeretek elmaradni a kötelezettségekkel'.
  

Probléma pontosítása
Miután egy szelet elhangzott, a másik fél feladata visszamondani a saját megértését mindarról, amit hallott. A másik fél szavait újrafogalmazva adja vissza. A történésekkel ez könnyebb szokott lenni. Az érzelmek visszaadása általában nehezebb. Fejünk tele van sztereotípiákkal a másik féllel kapcsolatban, amelyek egy része nem igaz: szerintünk hogyan érez adott helyzetben. Hajlamosak vagyunk ezeket a sztereotípiákat beleszőni az érzelmi hatás leírásába, azaz, a saját értelmezésünket vetíteni a másik motivációira, korlátjaira.

A probléma pontosítása során a kezdeményező fél figyel, és csupán eldönti, amit visszahallott, megfelel-e annak, amit ő elmondott. Ha nem, pontosíthat, azonban nem vihet bele új tartalmat. Nincs tehát 'Így van, pont ez az, és amikor pedig...'

Pontosítani viszont lehet, pl. 'Nem aggódtam, hogy nem lesz kifizetve, hanem idegesített a tény, hogy késünk a fizetéssel'.

A probléma pontosítása lehet többkörös is, itt a fő irányelv a türelem, mindkét fél részéről. Néha egyszerűen csak más világban létezünk, mint a másik; eltart, amíg eljutunk hozzá, ő pedig hozzánk. Szívósan újra és újra neki kell menni az adott problémának és közös megértést létrehozni.

Ez a pont az, amikor figyelmünket, gondolatainkat, érzésünket együttesen annak szolgálatába állítjuk, hogy a másikat megértsük. Meg kell értenünk, hogy ez nem egy passzív befogadói szerep: aktívan fel kell építenünk a másik világának ezt a szeletét magunkban, hogy valóban azt mondhassuk, értjük és érezzük azt, amit a másik mond. Ez a tevékenység a szeretet gyakorlásának egy formája: értelmünk, érzelmünk és akaratunk együtt mozog azért, hogy a másiknak átadjuk teljes figyelmünket és megértésünket.

Ebből már látszik, hogy ez az igazi feladat; minden, ami ez után jön, az a kommunikáció lezárása.

Racionalizálás
Miután megértettük a másikat, biztosítanunk kell affelől, hogy mindaz, amit mondott, értelmes, nem nonszensz. Ez egy rövid visszajelzés az intellektusnak: 'Megértettem, amit mondtál, és ez teljesen érthető, logikus'. Persze bátran lehet saját szavainkat használni.

Érzelmi visszatükrözés
Az, hogy valami logikus, nem jelenti azt, hogy a másik nem őrült. A racionalizálás az értelemnek szól, az érzelmi visszatükrözés elelője az érzelemnek: rendben vagy, az érzelmi reakciód természetes, ismerve a helyzeted: 'A te helyedben én is így éreznék'. A cél nem az, hogy gépiesen elismételjük ezt a frázist, hanem az, hogy érezzük bele magunkat a másik helyzetébe.

Tippek

• Kommunikáljunk gyakran -- ne hagyjuk felgyűlni a problémákat, mert egyre nehezebb előhozni, egyre nehezebb anélkül véghezvinni, hogy veszekedéssé fajuljon.
• Kommunikáljunk gyorsan -- ha valami zavar, hozzuk elő minél hamarabb. Az élmény friss, könnyű mindkét félnek az eseményhez kapcsolódni, könnyebb láttatni a másik féllel a nézőpontunkat.
• Hatékony kommunikációnak hívjuk, de valójában ez az egység építése. Az egység pedig megelőzi a szeretetet.

Sok sikert a gyakorlásához!