Ma este olyan csend, szokatlan csend volt a szobában, hogy zenére vágytam és valahogy, mennyei ihletésre eszembe jutott az Ederlezi Rúzsa Magdival elhíresült változata. Gondolom, mindenki ismeri, itt van:
Zseniális. Nem tudtam szabadulni tőle, újra és újra meghallgattam, kb. négy órán keresztül, kisebb megszakításokkal. Annyira szívemből szól, és annyiféleképpen kapcsolódom ehhez a dalhoz.
A dalnak ez a szövege egy hagyományos cigány népdal dallamára íródott -- az Ederlezire. Ederlezi a romák tavaszünnepe, az új tavaszt köszöntése, Szent György napja.
Meglepő és mély összefüggések derültek ki, amint utánajártam a dal történetének, szövegének, valamint a gyöngyvirágnak és Szent Györgynek.
Most azonban nincs időm mindezt rendszerezetten leírni, pedig páratlan módon megvilágítja a dal mögött álló koherens , összefüggő szellemi tartalmat. Ezért nemsokára -- Gyöngyvirág II., addig pedig hallgassátok sokat Magdit.
ps.
Titokzatoskódó lett kicsit ez a befejezés; olyan, mint mikor a fiatal Fermat, akinek rossz szokása volt minden keze ügyébe eső papírdarabra írogatni (no igen, akkor még nem volt Office Depot), Diophantosz egy művének margóján a következőket írta egy matematikai tétellel kapcsolatban:
"...igazán csodálatos bizonyítást találtam erre a tételre. A margó azonban túlságosan keskeny, semhogy ideírhatnám,"
Ezzel a két félmondatával sikerült a matematikusok érdeklődését fenntartani a következő háromszázötven évben, amire végül sikerült a tételt bizonyítani. Reményeim szerint azért a Gyöngyvirág II.-re nem kell ennyit várni.
--- és, egy hónappal később: Gyöngyvirág II. - az új tavasz !
